We are sorry, this article is not yet translated in English
Sokan aggódnak attól, hogy beléjük csap a villám, vagy „lecsap” rájuk. Pedig a villám nem csap le, hanem egy felfelé terjedő töltésáramlásról beszélünk. Nincs baj, ha megérted a működését és tudod a szükséges óvintézkedéseket. És bármilyen vicces is az, hogy ha kirándulás közben égnek áll a hajunk, ne próbáljunk szelfit csinálni hanem azon nyomban dobjunk el minden fémtárgyat magunkról mert másodperceken belül egy elektromos kisülés aktív részesei leszünk.
Mielőtt a konkrét tanácsokat leírnánk, meg kell érteni, hogyan is működik a villám. A felhők apróbb vízmolekulákból állnak, a felhőkön belüli mozgás pedig elkülöníti a pozitív és negatív töltést. A felhő tetején gyűlnek össze a pozitív míg az alján a negatív töltések. A felhő alján lévő töltés hatással van az alatta lévő talajra, amelynek elektronjait eltaszítja, a talaj és minden más a talajon pozitív töltésű lesz. A töltések a dolgok hegyes részeibe tömörülnek, de ha egy lapos mezőn vagy háztetőn te vagy a legkiállóbb dolog, akkor benned fognak. A felhő és a talaj között így elektromos mező jön létre, és amikor ez a töltés elér egy kritikus pontot már le fogja győzni a nem túl erős szigetelő réteget – a levegőt. A felhőből elindul a vezéráram a talajhoz, és amikor már közelebb kerül a legmagasabb kiálló tárgyból elindul egy pozitív vezető feléje. Amikor találkoznak, bekövetkezik a kisülés. Elég nagy baj, ha mi is a részeri vagyunk. Aki szeretne még jobban megérteni a villámok működését, nézze meg ezt a szuper videót: Hogyan működnek a villámok
A villámvédelem a túrázásban
A legfontosabb, hogy elkerüljük a villámokat! Tájékozódjunk előre és a vihar érkezésére legyünk biztonságos helyen! A mai meteo appokkal, okosórákkal nem nehéz elkerülni, előre tudni az időjárási kockázatokat, de ehhez természetesen nem az országos előrejelzést kell elolvasni, hanem cél applikációkat használni mint például a hegyi környezetben kiválóan bevált METEOBLUE. A komolyabb túrázóknak nem árt némi meteorológiát is tanulniuk, hogy megértsék és értelmezzék az előrejelzéseket, és tudjanak róla miért jelenik meg az okosórán a STORM Alert felírat.
Mit kell tennünk sík terepen?
Próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték). Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve, és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét.
Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben. Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik.
Mire ügyeljünk az erdőben?
A sík terephez képest az erdőben nagyobb biztonságban vagyunk, de a magas fák itt is bevonzhatják a villámokat. Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzsének támaszkodni, vagy közvetlenül mellé állni. Ez főképpen az erdő szélén álló fákra igaz. Viszont, ha erdőben ér minket a vihar, nehéz nem fák mellett állni. Ebben az esetben a törzstől lehetőleg 5 méter távolságra helyezkedjünk el. Sátrazáskor is ugyanezt a biztonsági szempontot tartsuk szem előtt.
Óvintézkedések hegyeken és sziklákon
Túrázás, hegymászás, via ferrata és sziklamászás, mind-mind olyan tevékenység, ami fokozott elővigyázatosságot jelent, ha közeleg a vihar.
Egy szikla tetején állva nagyobb a veszély, de a villám nem csak a legmagasabb pontba tud becsapni. Vihar közeledtével igyekezzünk elhagyni a hegygerincet és a sziklafalakat. A mászást segítő fémeszközök – mint pl. karabinerek és csákányok – vonzzák a villámokat, a láncok és korlátok pedig jól vezetik az elektromosságot. Ezért érdemes ezeket el- vagy lerakni, illetve használatukat elhagyni.
Egy magashegyi túránál könnyen előfordulhat, hogy nincsen időnk leereszkedni a biztonságosabb völgyekbe. A csúcsról és hegygerincről mindenképpen ereszkedjünk lejjebb, lehetőség szerint a vihar érkezési irányával ellentétes oldalon.
Keressünk törmelékes kőzettel borított helyet, amely a lehetőség szerint legyen szárazabb, mint a körülöttünk lévő terep. A villámcsapás elérve a talajt sugarasan szétterül, akár több száz méteres környezetben is. Ha egy ilyen a földfelszínen szétterjedő villám gyaloglás közben vagy szétnyitott lábakkal ér minket, akár végzetes is lehet. A szikla vagy fal magassága – melynek oldalában menedéket keresünk – legyen legalább a testhosszunk nyolcszorosa. Guggoljunk le összezárt lábakkal, vagy üljünk rá táskánkra, mászókötelünkre, egyéb szigetelőanyagra, és tegyük a fülünkre a kezünket. Ne érjünk hozzá semmihez, és legalább egy méteres távolságot tartsunk a környezetünktől. Ha többen vagyunk, próbáljunk meg legalább 4-5 méteres távolságra elhelyezkedni egymástól, amennyire erre a biztonságot nyújtó fedezékünkben van lehetőségünk.
Semmiképp se álljunk kőfülkék és barlangok bejáratába, mert testünk remek vezetőként hidat képezhet a nyílás két fala között, és ez „vonzza” a villámot. Barlangban csak akkor keressünk védelmet, ha a bejárattól és a falaitól legalább másfél méter távolságot tarthatunk. Kerüljük továbbá a kőfolyásokat, omladékos részeket. Amennyiben megfelelő menedéket találtunk, azt csak az utolsó dörgést követően 30 perc után hagyjuk el.